Zefir-Magyar nagyszótár

Szintén Mátyásföld. Házunk minden ablakán redőny. Régi fémkeretes, felső harmadától kihajtható, lamellái fából készültek, egyidős a házzal. A magasan kezdődő ablakokon úgy tudtunk bemászni, hogy a kinyitott keretben megkapaszkodtunk, így húztuk fel magunkat odáig, hogy át tudjunk lendülni a szobába. Nagyanyám persze nem díjazta a mutatványainkat.

Nyílás a saját világomból egy másik világba. Rálátás valamire, ami nem az enyém, de megismerhetem. Jajj, hány szép ablakot törtem be annak idején. Egyszerű üvegtáblát, katedrál öveget, ólomkeretes díszablakokat. Nem készakarva legtöbbjüket, csak egy elhibázott dobás, egy rosszul célzott légpuska lövedék. Fülemben van még a csörömpölés, ahogy az átváltozott anyag a földre hull. Látom a mestert, aki ha anyám felhívta, boldogan jött, talán ő volt az egyetlen, aki a csínynek örült.

Mátyásföldi házunktól két, nagyjából egyenlő távolságra lévő ABC áruház[?] volt. Talán az egyik kicsit közelebb lehetett, ha nem a megszokott úton közelítettünk felé. Hogy mennyire változnak a fogalmak, azon is lemérhető, hogy gyerekkorom áruháza, ma már inkább csak boltocska.

Abajgatni számomra egy azzal, amikor pusztán azért, mert nekem nincs kedvem megcsinálni, vagy egyedül nincs hozzá ingerenciám, valaki mást is rábírni próbálok a saját feladatomra.