Nem emlékszem rá, hogy nálunk nagy hagyománya lett volna a közös családi ebédeknek, így aztán nem is érzem jól magam, hogy túl sok emberre kell figyelnem ebéd közben. Az meg végképp nem volt jellemző, hogy délben asztalhoz ültünk volna. Nálunk ez leghamarabb négy óra tájt volt aktuális. Azóta sem szeretem a nagy családi ebédeket...
Ebéd
2010.08.24. 17:45 Zef
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zefdict.blog.hu/api/trackback/id/tr322244388
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Adora 2012.02.28. 12:08:09
Gyerekként nálunk sem volt hagyomány, de a nyári szünetek vasárnapjain, amikor Bikalon összegyűlt a nagy család(nagyiék, a négy gyerek feleségestül, férjestül, és mi hatan unokák), az valami volt. Olyan hangulatot azóta se találtam sehol.
Ragaszkodok a vasárnapi együtt étkezéshez. Az nem csak az éhség elnyomását szolgálja. Rohanunk eleget egész héten, vasárnap, ha lehet, megállunk és egymásra nézünk, hogy legyen mire emlékezzenek a fiúk.
Ragaszkodok a vasárnapi együtt étkezéshez. Az nem csak az éhség elnyomását szolgálja. Rohanunk eleget egész héten, vasárnap, ha lehet, megállunk és egymásra nézünk, hogy legyen mire emlékezzenek a fiúk.
Utolsó kommentek