Nyílás a saját világomból egy másik világba. Rálátás valamire, ami nem az enyém, de megismerhetem. Jajj, hány szép ablakot törtem be annak idején. Egyszerű üvegtáblát, katedrál öveget, ólomkeretes díszablakokat. Nem készakarva legtöbbjüket, csak egy elhibázott dobás, egy rosszul célzott légpuska lövedék. Fülemben van még a csörömpölés, ahogy az átváltozott anyag a földre hull. Látom a mestert, aki ha anyám felhívta, boldogan jött, talán ő volt az egyetlen, aki a csínynek örült.
Ablak
2010.08.24. 16:58 Zef
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://zefdict.blog.hu/api/trackback/id/tr822244235
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek