A Foglalkoztatásügyi droid minden reggel beáll a Széklábforgácsoló ZRT. gyárkapuja előtti sorba, leveszi a kalapját, hogy kivillanjon a homlokán lévő rés, ahová ura és parancsolója valami porkolábbal bedobat egy megalázóan kicsi és értéktelen érmét a napi ütemtervvel együtt.
A droidok hosszú sorokban lépdelve haladnak a gyárban és elvégezik a lélektelen, embertelen és élet nélküli, személytelenül rájuk kiszabott feladatsorokat.
A gyár pedig töméntelen mennyiségben köpködi ki magából a személytelen, lélektelen, embertelen és élet nélküli termékeit. Közben felzabálva mindent, ami a személyiséghez, az emberséghez és az élethez kell.
A droid este hazamegy, felhajtja a sört, ráordít a gyerekre, megdugja az asszonyt -esetleg a szeretőjét, a kurváját vagy az utcán elsőként szembejövő lotyót dugja meg és csak aztán megy haza. És az élete utolsó pillanatában arra eszmél, hogy egyetlen pillanatig sem élt.
Utolsó kommentek